Származási ország: Svájc
Alkalmazási területek: Eredetileg őrző-, terelő és
vontatókutya a parasztudvaroknál, ma elsősorban családi és
sokoldalú munkakutya.
Besorolás (FCI): II. fajtacsoport, 3. szekció, svájci
havasi kutyák munkavizsga nélkül
Rövid történelmi
áttekintés: A berni pásztorkutya eredete régre nyúlik vissza.
Az Elő-Alpok és a középvidék Bern közeli területein mint őrző-,
vontató- és terelőkutya tartották. Eredeti nevét a riggisbergi
Dürrbächler panzióról kapta, mivel ezek a hosszú szőrű, három
színű kutyák különösen gyakran fordultak elő ezen a vidéken.
Miután 1902-ben, 1904-ben és 1907-ben már kiállításokon is
feltűntek ezek a kutyák, néhány burgdorfi tenyésztő 1907
novemberében szövetséget kötött a fajta "kitenyésztése"
érdekében. Megalapították a Svájci Dürrbach Klubot és
kialakították a fajtajellemzőket. 1910-ben egy burgdorfi
kiállításon, melyre sok környékbeli paraszt is elvitte
dürrbächler kutyáját, 107 kutyát vezettek fel. A fajta attól
kezdve, a többi svájci pásztorkutya mintájára "berni
pásztorkutya" néven, gyors ütemben talált barátokra Svájc
teljes területén, majd nemsokára a szomszédos Németországban is.
Napjainkban attraktív háromszínűségének és
alkalmazkodókészségének köszönhetően a berni pásztor világszerte
ismert és szeretett családi kutya.
Általános megjelenés: hosszúszőrű, három színű, a
közepesnél valamivel nagyobb, erőteljes és mozgékony munkakutya
erős végtagokkal; harmonikus és kiegyensúlyozott.
Fontos méretarányok
(Format): Marmagasságának és testhosszának aránya kb. 9:10.
Inkább zömök, mint hosszú
Karakter és viselkedés (Wesen): Magabiztos, figyelmes,
éber és félelmet nem ismerő a mindennapi szituációkban;
jóindulatú és ragaszkodó a számára ismert személyekkel szemben;
magabiztos és barátságos idegenekkel; közepes temperamentumú; jól
vezethető
Fej: erőteljes; a fejtető
oldalról és előlről nézve kevéssé boltozott; kifejezett, de nem
túl erős homlok (Stop); kevésbé hangsúlyos középbarázda;
erőteljes, középhosszú és egyenes fang (orrhát).
Orrtükör: fekete
Ajkak: zárt , nem logó fekete ajkak
Harapás: komplett, erőteljes ollós záródás
Szemek: sötétbarnák, mandulaformájúak, jól záródó
szemhéjakkal
Fülek: háromszögletű, enyhén lekerekített, magasan tűzött,
közepes nagyságú, nyugalomi állapotban a fejre simulnak
Nyak: erőteljes, izmos, közepesen hosszú
Test: erős, kompakt
Mellkas: könyékig érő, széles,
kifejezett szüggyel; a mellkas széles-ovális keresztmetszetű
Hát: feszes és erőteljes
Ágyék: széles és erőteljes
Far: enyhén lekerekített
Has: nem felhúzott
Farok: sűrű szőrzetű, legalább a csánkig ér, nyugalmi állapotban
lóg, mozgásban a hát magasságában vagy valamivel afölött
hordva
Végtagok:
Mellső végtagok:
Általános: széles állás, előlről nézve a lábak egyenesek és
párhuzamosak
Vállak: hosszú, erőteljes, ferde vonalúak, a felkarral egy nem
túl tompa szöget zárnak be, a testhez simulnak és jól
izmoltak
Lábközép: majdnem függőleges állású, feszes
Mancsok: rövidek , kerekdedek és zártak, lábújak jól
boltozottak
Hátsó végtagok:
Általános: Hátulról nézve egyenes állás, nem túl szűk, a hátsó
lábközép és a mancsok sem kifelé, sem befelé nem fordulnak, a
farkaskörmöket el kell távolítani
Comb: aránylag hosszú, oldalról nézve határozott szöget alkot a
lábszárral, széles, erőteljes, jól izmolt
Csánk: erőteljes, jól szögellt
Mozgás: térölelő, egyenletes mozgás minden mozgási forma
esetén, szabad és erőteljes előrelépés, jó tolóerő a hátulról,
ügetésben előlről és hátulról nézve egyenes vonalú
végtagvezetés
Szőrzet:
A szőr struktúrája: hosszú, egyenes vagy enyhén
hullámos
Szín: mélyfekete alapszín cserbarna brand-del a pofán, a
szemek felett, mind a négy lábon és a mellkason
Határozott körvonalú fehér, szimmetrikus arcrajzolat
Fehér, folyamatos, de nem túl széles nyak és mellrajzolat
Kívánatos: fehér mancsok és fehér farokvég
Nem kívánatos, de tolerált: kis fehér tarkófolt és fehér
folt a végbélnyílás körül
Méret:
Kanok: 64 és 70 cm közötti marmagasság, ideális 66-68
cm
Szukák: 58 és 66 cm közötti marmagasság, ideális 60-63
cm
A kanok két normálisan fejlett, teljes mértékben a herezacskóban
elhelyezkedő herével kell, hogy rendelkezzenek.
Hibák: minden eltérést az előzőekben felsorolt pontoktól
hibaként kell tekinteni. Értékelésük az eltérés fokától kell,
hogy függjön annak figyelembevételével, hogy a lényeget milyen
mértékben befolyásolják
Súlyos hibák:
Wesenhibák: félősség, agresszivitás
Előre, ill hátraharapás
A két P1 fogon kívül más hiányzó fogak
Entrópium, ektrópium
Erősen lejtő hátvonal
Hát fölé csapott farok
Gyenge csontozat
Göndör szőr
Tipikustól eltérő rajzolat: hiányzó rajz a fejen, túl széles csík
a szemek között ( a csík és a szemek feletti barna foltok között
maradnia kell egy fekete csíknak), a szájszélek túl érő fehér
rajzolat, nagy tarkófolt, fehér csizmák ( a lábközép felénél
tovább érő fehér szín), feltűnően aszimmetrikus fej és
mellkasrajzolat
Kizáró hibák:
Hasított orr
Kék szemek
Rövid vagy drótszőr
Hiányzó háromszínűség
A feketétől eltérő alapszín
